rendőrőrs

Hungarian

rendőr (“policeman”) +‎ őrs (“guard”)

rendőrőrs (plural rendőrőrsök)

Inflection (stem in *-ö-*, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	rendőrőrs	rendőrőrsök
accusative	rendőrőrsöt	rendőrőrsöket
dative	rendőrőrsnek	rendőrőrsöknek
instrumental	rendőrőrssel	rendőrőrsökkel
causal-final	rendőrőrsért	rendőrőrsökért
translative	rendőrőrssé	rendőrőrsökké
terminative	rendőrőrsig	rendőrőrsökig
essive-formal	rendőrőrsként	rendőrőrsökként
essive-modal	—	—
inessive	rendőrőrsben	rendőrőrsökben
superessive	rendőrőrsön	rendőrőrsökön
adessive	rendőrőrsnél	rendőrőrsöknél
illative	rendőrőrsbe	rendőrőrsökbe
sublative	rendőrőrsre	rendőrőrsökre
allative	rendőrőrshöz	rendőrőrsökhöz
elative	rendőrőrsből	rendőrőrsökből
delative	rendőrőrsről	rendőrőrsökről
ablative	rendőrőrstől	rendőrőrsöktől
non-attributive possessive – singular	rendőrőrsé	rendőrőrsöké
non-attributive possessive – plural	rendőrőrséi	rendőrőrsökéi