régészet

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

rég +‎ -észet (noun-forming suffix to form a collective noun)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈreːɡeːsɛt]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: ré‧gé‧szet
  • Rhymes: -ɛt

Noun

[edit]

régészet (plural régészetek)

  1. archaeology, archeology (US)
    Synonym: archeológia

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative régészet régészetek
accusative régészetet régészeteket
dative régészetnek régészeteknek
instrumental régészettel régészetekkel
causal-final régészetért régészetekért
translative régészetté régészetekké
terminative régészetig régészetekig
essive-formal régészetként régészetekként
essive-modal
inessive régészetben régészetekben
superessive régészeten régészeteken
adessive régészetnél régészeteknél
illative régészetbe régészetekbe
sublative régészetre régészetekre
allative régészethez régészetekhez
elative régészetből régészetekből
delative régészetről régészetekről
ablative régészettől régészetektől
non-attributive
possessive - singular
régészeté régészeteké
non-attributive
possessive - plural
régészetéi régészetekéi
Possessive forms of régészet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. régészetem régészeteim
2nd person sing. régészeted régészeteid
3rd person sing. régészete régészetei
1st person plural régészetünk régészeteink
2nd person plural régészetetek régészeteitek
3rd person plural régészetük régészeteik

Derived terms

[edit]
[edit]

Further reading

[edit]