ráspoly

Hungarian

Borrowed from German Raspel (“rasp”), from raspeln (“to rasp”).^[1]

ráspoly (plural ráspolyok)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	ráspoly	ráspolyok
accusative	ráspolyt	ráspolyokat
dative	ráspolynak	ráspolyoknak
instrumental	ráspollyal	ráspolyokkal
causal-final	ráspolyért	ráspolyokért
translative	ráspollyá	ráspolyokká
terminative	ráspolyig	ráspolyokig
essive-formal	ráspolyként	ráspolyokként
essive-modal	—	—
inessive	ráspolyban	ráspolyokban
superessive	ráspolyon	ráspolyokon
adessive	ráspolynál	ráspolyoknál
illative	ráspolyba	ráspolyokba
sublative	ráspolyra	ráspolyokra
allative	ráspolyhoz	ráspolyokhoz
elative	ráspolyból	ráspolyokból
delative	ráspolyról	ráspolyokról
ablative	ráspolytól	ráspolyoktól
non-attributive possessive - singular	ráspolyé	ráspolyoké
non-attributive possessive - plural	ráspolyéi	ráspolyokéi

^ ráspoly in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)