rádzsa

Hungarian

Borrowing from English rajah, from Hindi राजा (rājā, “king”), from Sanskrit राजन् (rājan, “king”).

rádzsa (plural rádzsák)

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	rádzsa	rádzsák
accusative	rádzsát	rádzsákat
dative	rádzsának	rádzsáknak
instrumental	rádzsával	rádzsákkal
causal-final	rádzsáért	rádzsákért
translative	rádzsává	rádzsákká
terminative	rádzsáig	rádzsákig
essive-formal	rádzsaként	rádzsákként
essive-modal	—	—
inessive	rádzsában	rádzsákban
superessive	rádzsán	rádzsákon
adessive	rádzsánál	rádzsáknál
illative	rádzsába	rádzsákba
sublative	rádzsára	rádzsákra
allative	rádzsához	rádzsákhoz
elative	rádzsából	rádzsákból
delative	rádzsáról	rádzsákról
ablative	rádzsától	rádzsáktól
non-attributive possessive - singular	rádzsáé	rádzsáké
non-attributive possessive - plural	rádzsáéi	rádzsákéi