pszichiáter

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From German Psychiater.[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈpsihijaːtɛr]
  • Hyphenation: pszi‧chi‧á‧ter
  • Rhymes: -ɛr

Noun

[edit]

pszichiáter (plural pszichiáterek)

  1. psychiatrist
    Synonyms: elmeorvos, elmegyógyász

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative pszichiáter pszichiáterek
accusative pszichiátert pszichiátereket
dative pszichiáternek pszichiátereknek
instrumental pszichiáterrel pszichiáterekkel
causal-final pszichiáterért pszichiáterekért
translative pszichiáterré pszichiáterekké
terminative pszichiáterig pszichiáterekig
essive-formal pszichiáterként pszichiáterekként
essive-modal
inessive pszichiáterben pszichiáterekben
superessive pszichiáteren pszichiátereken
adessive pszichiáternél pszichiátereknél
illative pszichiáterbe pszichiáterekbe
sublative pszichiáterre pszichiáterekre
allative pszichiáterhez pszichiáterekhez
elative pszichiáterből pszichiáterekből
delative pszichiáterről pszichiáterekről
ablative pszichiátertől pszichiáterektől
non-attributive
possessive - singular
pszichiáteré pszichiátereké
non-attributive
possessive - plural
pszichiáteréi pszichiáterekéi
Possessive forms of pszichiáter
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. pszichiáterem pszichiátereim
2nd person sing. pszichiátered pszichiátereid
3rd person sing. pszichiátere pszichiáterei
1st person plural pszichiáterünk pszichiátereink
2nd person plural pszichiáteretek pszichiátereitek
3rd person plural pszichiáterük pszichiátereik
[edit]

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN