panaszkönyveim

Hungarian

Etymology

panaszkönyv +‎ -eim (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈpɒnɒskøɲvɛjim]
• Hyphenation: pa‧nasz‧köny‧ve‧im

Noun

panaszkönyveim

1. first-person singular multiple-possession possessive of panaszkönyv

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	—	panaszkönyveim
accusative	—	panaszkönyveimet
dative	—	panaszkönyveimnek
instrumental	—	panaszkönyveimmel
causal-final	—	panaszkönyveimért
translative	—	panaszkönyveimmé
terminative	—	panaszkönyveimig
essive-formal	—	panaszkönyveimként
essive-modal	—	panaszkönyveimül
inessive	—	panaszkönyveimben
superessive	—	panaszkönyveimen
adessive	—	panaszkönyveimnél
illative	—	panaszkönyveimbe
sublative	—	panaszkönyveimre
allative	—	panaszkönyveimhez
elative	—	panaszkönyveimből
delative	—	panaszkönyveimről
ablative	—	panaszkönyveimtől
non-attributive possessive - singular	—	panaszkönyveimé
non-attributive possessive - plural	—	panaszkönyveiméi