palota

See also: Palota

Hungarian

Etymology

Borrowed from a Slavic language.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈpɒlotɒ]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: pa‧lo‧ta
• Rhymes: -tɒ

Noun

palota (plural paloták)

1. palace

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)

	singular	plural
nominative	palota	paloták
accusative	palotát	palotákat
dative	palotának	palotáknak
instrumental	palotával	palotákkal
causal-final	palotáért	palotákért
translative	palotává	palotákká
terminative	palotáig	palotákig
essive-formal	palotaként	palotákként
essive-modal	—	—
inessive	palotában	palotákban
superessive	palotán	palotákon
adessive	palotánál	palotáknál
illative	palotába	palotákba
sublative	palotára	palotákra
allative	palotához	palotákhoz
elative	palotából	palotákból
delative	palotáról	palotákról
ablative	palotától	palotáktól
non-attributive possessive – singular	palotáé	palotáké
non-attributive possessive – plural	palotáéi	palotákéi

Possessive forms of palota

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	palotám	palotáim
2nd person sing.	palotád	palotáid
3rd person sing.	palotája	palotái
1st person plural	palotánk	palotáink
2nd person plural	palotátok	palotáitok
3rd person plural	palotájuk	palotáik

Derived terms

(Compound words):

• bérpalota
• palotaforradalom

Further reading

• palota in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN