póz

See also: poz

Hungarian

Etymology

From French pose, from poser (“to put”), from Latin pausare (“to stop”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈpoːz]
• Hyphenation: póz
• Rhymes: -oːz

Noun

póz (plural pózok)

1. pose

   Synonyms: testtartás, testhelyzet

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	póz	pózok
accusative	pózt	pózokat
dative	póznak	pózoknak
instrumental	pózzal	pózokkal
causal-final	pózért	pózokért
translative	pózzá	pózokká
terminative	pózig	pózokig
essive-formal	pózként	pózokként
essive-modal	—	—
inessive	pózban	pózokban
superessive	pózon	pózokon
adessive	póznál	pózoknál
illative	pózba	pózokba
sublative	pózra	pózokra
allative	pózhoz	pózokhoz
elative	pózból	pózokból
delative	pózról	pózokról
ablative	póztól	pózoktól
non-attributive possessive - singular	pózé	pózoké
non-attributive possessive - plural	pózéi	pózokéi

Possessive forms of póz
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	pózom	pózaim
2nd person sing.	pózod	pózaid
3rd person sing.	póza	pózai
1st person plural	pózunk	pózaink
2nd person plural	pózotok	pózaitok
3rd person plural	pózuk	pózaik

Derived terms

• pózol

(Compound words)

• misszionáriuspóz

Further reading

• póz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN