Jump to content

pótlék

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

pótol +‎ -ék

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈpoːtleːk]
  • Hyphenation: pót‧lék
  • Rhymes: -eːk

Noun

[edit]

pótlék (plural pótlékok)

  1. substitute, replacement (a person or thing that takes the place of another)
  2. allowance, pay (money given at regular intervals or for a specific purpose)
    utazási pótléktraveling allowance

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative pótlék pótlékok
accusative pótlékot pótlékokat
dative pótléknak pótlékoknak
instrumental pótlékkal pótlékokkal
causal-final pótlékért pótlékokért
translative pótlékká pótlékokká
terminative pótlékig pótlékokig
essive-formal pótlékként pótlékokként
essive-modal
inessive pótlékban pótlékokban
superessive pótlékon pótlékokon
adessive pótléknál pótlékoknál
illative pótlékba pótlékokba
sublative pótlékra pótlékokra
allative pótlékhoz pótlékokhoz
elative pótlékból pótlékokból
delative pótlékról pótlékokról
ablative pótléktól pótlékoktól
non-attributive
possessive - singular
pótléké pótlékoké
non-attributive
possessive - plural
pótlékéi pótlékokéi
Possessive forms of pótlék
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. pótlékom pótlékaim
2nd person sing. pótlékod pótlékaid
3rd person sing. pótléka pótlékai
1st person plural pótlékunk pótlékaink
2nd person plural pótlékotok pótlékaitok
3rd person plural pótlékuk pótlékaik

Further reading

[edit]
  • pótlék in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN