Jump to content

osztott

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

oszt (to divide, share, distribute) +‎ -ott (past-tense and past-participle suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈostotː]
  • Hyphenation: osz‧tott
  • Rhymes: -otː

Verb

[edit]

osztott

  1. third-person singular indicative past indefinite of oszt
    Ételt osztott a parkban.S/he distributed food in the park.

Participle

[edit]

osztott

  1. past participle of oszt
    Elfogadta a neki osztott lapot.He accepted the sheet handed out to him.

Adjective

[edit]

osztott (not generally comparable, comparative osztottabb, superlative legosztottabb)

  1. divided, split

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative osztott osztottak
accusative osztottat osztottakat
dative osztottnak osztottaknak
instrumental osztottal osztottakkal
causal-final osztottért osztottakért
translative osztottá osztottakká
terminative osztottig osztottakig
essive-formal osztottként osztottakként
essive-modal
inessive osztottban osztottakban
superessive osztotton osztottakon
adessive osztottnál osztottaknál
illative osztottba osztottakba
sublative osztottra osztottakra
allative osztotthoz osztottakhoz
elative osztottból osztottakból
delative osztottról osztottakról
ablative osztottól osztottaktól
non-attributive
possessive - singular
osztotté osztottaké
non-attributive
possessive - plural
osztottéi osztottakéi
[edit]

Further reading

[edit]
  • osztott in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN