oszthatatlan
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]oszthatatlan (comparative oszthatatlanabb, superlative legoszthatatlanabb)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | oszthatatlan | oszthatatlanok |
| accusative | oszthatatlant | oszthatatlanokat |
| dative | oszthatatlannak | oszthatatlanoknak |
| instrumental | oszthatatlannal | oszthatatlanokkal |
| causal-final | oszthatatlanért | oszthatatlanokért |
| translative | oszthatatlanná | oszthatatlanokká |
| terminative | oszthatatlanig | oszthatatlanokig |
| essive-formal | oszthatatlanként | oszthatatlanokként |
| essive-modal | oszthatatlanul | — |
| inessive | oszthatatlanban | oszthatatlanokban |
| superessive | oszthatatlanon | oszthatatlanokon |
| adessive | oszthatatlannál | oszthatatlanoknál |
| illative | oszthatatlanba | oszthatatlanokba |
| sublative | oszthatatlanra | oszthatatlanokra |
| allative | oszthatatlanhoz | oszthatatlanokhoz |
| elative | oszthatatlanból | oszthatatlanokból |
| delative | oszthatatlanról | oszthatatlanokról |
| ablative | oszthatatlantól | oszthatatlanoktól |
| non-attributive possessive - singular |
oszthatatlané | oszthatatlanoké |
| non-attributive possessive - plural |
oszthatatlanéi | oszthatatlanokéi |
Further reading
[edit]- oszthatatlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN