oszthatóság

Hungarian

From osztható (“divisible, dividable”) +‎ -ság (noun-forming suffix).

oszthatóság (plural oszthatóságok)

Inflection (stem in *-o-*, back harmony)
	singular	plural
nominative	oszthatóság	oszthatóságok
accusative	oszthatóságot	oszthatóságokat
dative	oszthatóságnak	oszthatóságoknak
instrumental	oszthatósággal	oszthatóságokkal
causal-final	oszthatóságért	oszthatóságokért
translative	oszthatósággá	oszthatóságokká
terminative	oszthatóságig	oszthatóságokig
essive-formal	oszthatóságként	oszthatóságokként
essive-modal	—	—
inessive	oszthatóságban	oszthatóságokban
superessive	oszthatóságon	oszthatóságokon
adessive	oszthatóságnál	oszthatóságoknál
illative	oszthatóságba	oszthatóságokba
sublative	oszthatóságra	oszthatóságokra
allative	oszthatósághoz	oszthatóságokhoz
elative	oszthatóságból	oszthatóságokból
delative	oszthatóságról	oszthatóságokról
ablative	oszthatóságtól	oszthatóságoktól
non-attributive possessive – singular	oszthatóságé	oszthatóságoké
non-attributive possessive – plural	oszthatóságéi	oszthatóságokéi