osztatlan

Hungarian

oszt (“to divide”) +‎ -atlan

osztatlan (not generally comparable, comparative osztatlanabb, superlative legosztatlanabb)

undivided, exclusive (whole, entire, e.g. attention or energy)
Synonyms: kizárólagos, teljes

Antonyms: megosztott, részleges
unanimous (e.g. appreciation, recognition, or amusement)
Synonyms: egybehangzó, egyhangú

Inflection (stem in *-o-*, back harmony)
	singular	plural
nominative	osztatlan	osztatlanok
accusative	osztatlant	osztatlanokat
dative	osztatlannak	osztatlanoknak
instrumental	osztatlannal	osztatlanokkal
causal-final	osztatlanért	osztatlanokért
translative	osztatlanná	osztatlanokká
terminative	osztatlanig	osztatlanokig
essive-formal	osztatlanként	osztatlanokként
essive-modal	osztatlanul	—
inessive	osztatlanban	osztatlanokban
superessive	osztatlanon	osztatlanokon
adessive	osztatlannál	osztatlanoknál
illative	osztatlanba	osztatlanokba
sublative	osztatlanra	osztatlanokra
allative	osztatlanhoz	osztatlanokhoz
elative	osztatlanból	osztatlanokból
delative	osztatlanról	osztatlanokról
ablative	osztatlantól	osztatlanoktól
non-attributive possessive – singular	osztatlané	osztatlanoké
non-attributive possessive – plural	osztatlanéi	osztatlanokéi