egyhangú
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]egy (“one, single”) + hangú (“pitched; voiced”)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]egyhangú (comparative egyhangúbb, superlative legegyhangúbb)
- monotonous
- Synonym: monoton
- unanimous
- Synonyms: egybehangzó, egyöntetű
Declension
[edit]| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | egyhangú | egyhangúak |
| accusative | egyhangút | egyhangúakat |
| dative | egyhangúnak | egyhangúaknak |
| instrumental | egyhangúval | egyhangúakkal |
| causal-final | egyhangúért | egyhangúakért |
| translative | egyhangúvá | egyhangúakká |
| terminative | egyhangúig | egyhangúakig |
| essive-formal | egyhangúként | egyhangúakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | egyhangúban | egyhangúakban |
| superessive | egyhangún | egyhangúakon |
| adessive | egyhangúnál | egyhangúaknál |
| illative | egyhangúba | egyhangúakba |
| sublative | egyhangúra | egyhangúakra |
| allative | egyhangúhoz | egyhangúakhoz |
| elative | egyhangúból | egyhangúakból |
| delative | egyhangúról | egyhangúakról |
| ablative | egyhangútól | egyhangúaktól |
| non-attributive possessive - singular |
egyhangúé | egyhangúaké |
| non-attributive possessive - plural |
egyhangúéi | egyhangúakéi |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- egyhangú in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- egyhangú in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).