Jump to content

osztályterem

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]
osztályterem

Etymology

[edit]

osztály (class) +‎ terem (hall, large room)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈostaːjtɛrɛm]
  • Hyphenation: osz‧tály‧te‧rem

Noun

[edit]

osztályterem (plural osztálytermek)

  1. (education, formal) classroom (a room, often in a school, where classes take place)
    Synonyms: tanterem, osztály

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative osztályterem osztálytermek
accusative osztálytermet osztálytermeket
dative osztályteremnek osztálytermeknek
instrumental osztályteremmel osztálytermekkel
causal-final osztályteremért osztálytermekért
translative osztályteremmé osztálytermekké
terminative osztályteremig osztálytermekig
essive-formal osztályteremként osztálytermekként
essive-modal
inessive osztályteremben osztálytermekben
superessive osztálytermen osztálytermeken
adessive osztályteremnél osztálytermeknél
illative osztályterembe osztálytermekbe
sublative osztályteremre osztálytermekre
allative osztályteremhez osztálytermekhez
elative osztályteremből osztálytermekből
delative osztályteremről osztálytermekről
ablative osztályteremtől osztálytermektől
non-attributive
possessive - singular
osztályteremé osztálytermeké
non-attributive
possessive - plural
osztálytereméi osztálytermekéi
Possessive forms of osztályterem
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. osztálytermem osztálytermeim
2nd person sing. osztálytermed osztálytermeid
3rd person sing. osztályterme osztálytermei
1st person plural osztálytermünk osztálytermeink
2nd person plural osztálytermetek osztálytermeitek
3rd person plural osztálytermük osztálytermeik

Derived terms

[edit]

See also

[edit]

Further reading

[edit]