osztályterem

Hungarian

osztályterem

Etymology

osztály (“class”) +‎ terem (“hall, large room”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈostaːjtɛrɛm]
• Hyphenation: osz‧tály‧te‧rem

Noun

osztályterem (plural osztálytermek)

1. (education, formal) classroom (a room, often in a school, where classes take place)

   Synonyms: tanterem, osztály

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	osztályterem	osztálytermek
accusative	osztálytermet	osztálytermeket
dative	osztályteremnek	osztálytermeknek
instrumental	osztályteremmel	osztálytermekkel
causal-final	osztályteremért	osztálytermekért
translative	osztályteremmé	osztálytermekké
terminative	osztályteremig	osztálytermekig
essive-formal	osztályteremként	osztálytermekként
essive-modal	—	—
inessive	osztályteremben	osztálytermekben
superessive	osztálytermen	osztálytermeken
adessive	osztályteremnél	osztálytermeknél
illative	osztályterembe	osztálytermekbe
sublative	osztályteremre	osztálytermekre
allative	osztályteremhez	osztálytermekhez
elative	osztályteremből	osztálytermekből
delative	osztályteremről	osztálytermekről
ablative	osztályteremtől	osztálytermektől
non-attributive possessive – singular	osztályteremé	osztálytermeké
non-attributive possessive – plural	osztálytereméi	osztálytermekéi

Possessive forms of osztályterem

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	osztálytermem	osztálytermeim
2nd person sing.	osztálytermed	osztálytermeid
3rd person sing.	osztályterme	osztálytermei
1st person plural	osztálytermünk	osztálytermeink
2nd person plural	osztálytermetek	osztálytermeitek
3rd person plural	osztálytermük	osztálytermeik

Derived terms

• osztálytermes
• osztálytermi

See also

• Appendix:Hungarian words with ly

Further reading

• osztályterem in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.