oszmán-török
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]oszmán-török (not comparable)
- Ottoman Turkish (of or pertaining to the Ottoman Turkish language or the people or culture that used it)
Declension
[edit]Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | oszmán-török | oszmán-törökök |
accusative | oszmán-törököt | oszmán-törököket |
dative | oszmán-töröknek | oszmán-törököknek |
instrumental | oszmán-törökkel | oszmán-törökökkel |
causal-final | oszmán-törökért | oszmán-törökökért |
translative | oszmán-törökké | oszmán-törökökké |
terminative | oszmán-törökig | oszmán-törökökig |
essive-formal | oszmán-törökként | oszmán-törökökként |
essive-modal | oszmán-törökül | — |
inessive | oszmán-törökben | oszmán-törökökben |
superessive | oszmán-törökön | oszmán-törökökön |
adessive | oszmán-töröknél | oszmán-törököknél |
illative | oszmán-törökbe | oszmán-törökökbe |
sublative | oszmán-törökre | oszmán-törökökre |
allative | oszmán-törökhöz | oszmán-törökökhöz |
elative | oszmán-törökből | oszmán-törökökből |
delative | oszmán-törökről | oszmán-törökökről |
ablative | oszmán-töröktől | oszmán-törököktől |
non-attributive possessive - singular |
oszmán-töröké | oszmán-törököké |
non-attributive possessive - plural |
oszmán-törökéi | oszmán-törökökéi |
Noun
[edit]oszmán-török (usually uncountable, plural oszmán-törökök)
- Ottoman Turkish (chiefly the language variety)
Declension
[edit]Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | oszmán-török | oszmán-törökök |
accusative | oszmán-törököt | oszmán-törököket |
dative | oszmán-töröknek | oszmán-törököknek |
instrumental | oszmán-törökkel | oszmán-törökökkel |
causal-final | oszmán-törökért | oszmán-törökökért |
translative | oszmán-törökké | oszmán-törökökké |
terminative | oszmán-törökig | oszmán-törökökig |
essive-formal | oszmán-törökként | oszmán-törökökként |
essive-modal | — | — |
inessive | oszmán-törökben | oszmán-törökökben |
superessive | oszmán-törökön | oszmán-törökökön |
adessive | oszmán-töröknél | oszmán-törököknél |
illative | oszmán-törökbe | oszmán-törökökbe |
sublative | oszmán-törökre | oszmán-törökökre |
allative | oszmán-törökhöz | oszmán-törökökhöz |
elative | oszmán-törökből | oszmán-törökökből |
delative | oszmán-törökről | oszmán-törökökről |
ablative | oszmán-töröktől | oszmán-törököktől |
non-attributive possessive - singular |
oszmán-töröké | oszmán-törököké |
non-attributive possessive - plural |
oszmán-törökéi | oszmán-törökökéi |
Possessive forms of oszmán-török | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | oszmán-törököm | oszmán-törökjeim |
2nd person sing. | oszmán-törököd | oszmán-törökjeid |
3rd person sing. | oszmán-törökje | oszmán-törökjei |
1st person plural | oszmán-törökünk | oszmán-törökjeink |
2nd person plural | oszmán-törökötök | oszmán-törökjeitek |
3rd person plural | oszmán-törökjük | oszmán-törökjeik |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- oszmán-török in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN