orrcsont

Hungarian

orrcsont (shown in green)

Etymology

orr (“nose; nasal”) +‎ csont (“bone”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈort͡ʃont]
• Hyphenation: orr‧csont

Noun

orrcsont (plural orrcsontok)

1. (anatomy) nasal bone (either of two small oblong bones which form, by their junction, "the bridge" of the nose)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	orrcsont	orrcsontok
accusative	orrcsontot	orrcsontokat
dative	orrcsontnak	orrcsontoknak
instrumental	orrcsonttal	orrcsontokkal
causal-final	orrcsontért	orrcsontokért
translative	orrcsonttá	orrcsontokká
terminative	orrcsontig	orrcsontokig
essive-formal	orrcsontként	orrcsontokként
essive-modal	—	—
inessive	orrcsontban	orrcsontokban
superessive	orrcsonton	orrcsontokon
adessive	orrcsontnál	orrcsontoknál
illative	orrcsontba	orrcsontokba
sublative	orrcsontra	orrcsontokra
allative	orrcsonthoz	orrcsontokhoz
elative	orrcsontból	orrcsontokból
delative	orrcsontról	orrcsontokról
ablative	orrcsonttól	orrcsontoktól
non-attributive possessive – singular	orrcsonté	orrcsontoké
non-attributive possessive – plural	orrcsontéi	orrcsontokéi

Possessive forms of orrcsont

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	orrcsontom	orrcsontjaim
2nd person sing.	orrcsontod	orrcsontjaid
3rd person sing.	orrcsontja	orrcsontjai
1st person plural	orrcsontunk	orrcsontjaink
2nd person plural	orrcsontotok	orrcsontjaitok
3rd person plural	orrcsontjuk	orrcsontjaik

Further reading

• orrcsont in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN