ormány

Hungarian

Etymology

orr +‎ -mány

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈormaːɲ], [ˈoːrmaːɲ]
• Hyphenation: or‧mány
• Rhymes: -aːɲ

Noun

ormány (plural ormányok)

1. trunk, proboscis (nasal organ of an elephant or a mammoth)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	ormány	ormányok
accusative	ormányt	ormányokat
dative	ormánynak	ormányoknak
instrumental	ormánnyal	ormányokkal
causal-final	ormányért	ormányokért
translative	ormánnyá	ormányokká
terminative	ormányig	ormányokig
essive-formal	ormányként	ormányokként
essive-modal	—	—
inessive	ormányban	ormányokban
superessive	ormányon	ormányokon
adessive	ormánynál	ormányoknál
illative	ormányba	ormányokba
sublative	ormányra	ormányokra
allative	ormányhoz	ormányokhoz
elative	ormányból	ormányokból
delative	ormányról	ormányokról
ablative	ormánytól	ormányoktól
non-attributive possessive - singular	ormányé	ormányoké
non-attributive possessive - plural	ormányéi	ormányokéi

Possessive forms of ormány
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	ormányom	ormányaim
2nd person sing.	ormányod	ormányaid
3rd person sing.	ormánya	ormányai
1st person plural	ormányunk	ormányaink
2nd person plural	ormányotok	ormányaitok
3rd person plural	ormányuk	ormányaik

Derived terms

• ormányos
• ormányú

 

Further reading

• ormány in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN