odú

See also: odu and ö'dü

Hungarian

From Proto-Finno-Ugric *omte;^[1] cognate with Finnish onsi (“hollow, space”) & ontelo (“cavity”) and Erzya ундо (undo, “hole, cavity”).^[2]

odú (plural odúk or odvak)

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	odú	odúk
accusative	odút	odúkat
dative	odúnak	odúknak
instrumental	odúval	odúkkal
causal-final	odúért	odúkért
translative	odúvá	odúkká
terminative	odúig	odúkig
essive-formal	odúként	odúkként
essive-modal	—	—
inessive	odúban	odúkban
superessive	odún	odúkon
adessive	odúnál	odúknál
illative	odúba	odúkba
sublative	odúra	odúkra
allative	odúhoz	odúkhoz
elative	odúból	odúkból
delative	odúról	odúkról
ablative	odútól	odúktól
non-attributive possessive - singular	odúé	odúké
non-attributive possessive - plural	odúéi	odúkéi

or (less commonly, originally only in the accusative and the third-person possessive forms)^[1]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	odú	odvak
accusative	odvat	odvakat
dative	odúnak	odvaknak
instrumental	odúval	odvakkal
causal-final	odúért	odvakért
translative	odúvá	odvakká
terminative	odúig	odvakig
essive-formal	odúként	odvakként
essive-modal	—	—
inessive	odúban	odvakban
superessive	odún	odvakon
adessive	odúnál	odvaknál
illative	odúba	odvakba
sublative	odúra	odvakra
allative	odúhoz	odvakhoz
elative	odúból	odvakból
delative	odúról	odvakról
ablative	odútól	odvaktól
non-attributive possessive - singular	odúé	odvaké
non-attributive possessive - plural	odúéi	odvakéi