obszidián

Hungarian

From German Obsidian, from Latin obsidianus, for obsidianus lapis (“stone of Obsidius”), Obsidius being a Roman alleged by Pliny to have found this rock in Aethiopia.

obszidián (plural obszidiánok)

Inflection (stem in *-o-*, back harmony)
	singular	plural
nominative	obszidián	obszidiánok
accusative	obszidiánt	obszidiánokat
dative	obszidiánnak	obszidiánoknak
instrumental	obszidiánnal	obszidiánokkal
causal-final	obszidiánért	obszidiánokért
translative	obszidiánná	obszidiánokká
terminative	obszidiánig	obszidiánokig
essive-formal	obszidiánként	obszidiánokként
essive-modal	—	—
inessive	obszidiánban	obszidiánokban
superessive	obszidiánon	obszidiánokon
adessive	obszidiánnál	obszidiánoknál
illative	obszidiánba	obszidiánokba
sublative	obszidiánra	obszidiánokra
allative	obszidiánhoz	obszidiánokhoz
elative	obszidiánból	obszidiánokból
delative	obszidiánról	obszidiánokról
ablative	obszidiántól	obszidiánoktól
non-attributive possessive – singular	obszidiáné	obszidiánoké
non-attributive possessive – plural	obszidiánéi	obszidiánokéi