nyakkendő

Hungarian

nyakkendő (plural nyakkendők)

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	nyakkendő	nyakkendők
accusative	nyakkendőt	nyakkendőket
dative	nyakkendőnek	nyakkendőknek
instrumental	nyakkendővel	nyakkendőkkel
causal-final	nyakkendőért	nyakkendőkért
translative	nyakkendővé	nyakkendőkké
terminative	nyakkendőig	nyakkendőkig
essive-formal	nyakkendőként	nyakkendőkként
essive-modal	—	—
inessive	nyakkendőben	nyakkendőkben
superessive	nyakkendőn	nyakkendőkön
adessive	nyakkendőnél	nyakkendőknél
illative	nyakkendőbe	nyakkendőkbe
sublative	nyakkendőre	nyakkendőkre
allative	nyakkendőhöz	nyakkendőkhöz
elative	nyakkendőből	nyakkendőkből
delative	nyakkendőről	nyakkendőkről
ablative	nyakkendőtől	nyakkendőktől
non-attributive possessive - singular	nyakkendőé	nyakkendőké
non-attributive possessive - plural	nyakkendőéi	nyakkendőkéi

Possessive forms of nyakkendő
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	nyakkendőm	nyakkendőim
2nd person sing.	nyakkendőd	nyakkendőid
3rd person sing.	nyakkendője	nyakkendői
1st person plural	nyakkendőnk	nyakkendőink
2nd person plural	nyakkendőtök	nyakkendőitek
3rd person plural	nyakkendőjük	nyakkendőik