Jump to content

norvégiai

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Norvégia (Norway) +‎ -i (adjective-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈnorveːɡijɒji]
  • Hyphenation: nor‧vé‧gi‧ai
  • Rhymes: -ji

Adjective

[edit]

norvégiai (not comparable)

  1. Norwegian (of, from, or relating to Norway, its people or language)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative norvégiai norvégiaiak
accusative norvégiait norvégiaiakat
dative norvégiainak norvégiaiaknak
instrumental norvégiaival norvégiaiakkal
causal-final norvégiaiért norvégiaiakért
translative norvégiaivá norvégiaiakká
terminative norvégiaiig norvégiaiakig
essive-formal norvégiaiként norvégiaiakként
essive-modal
inessive norvégiaiban norvégiaiakban
superessive norvégiain norvégiaiakon
adessive norvégiainál norvégiaiaknál
illative norvégiaiba norvégiaiakba
sublative norvégiaira norvégiaiakra
allative norvégiaihoz norvégiaiakhoz
elative norvégiaiból norvégiaiakból
delative norvégiairól norvégiaiakról
ablative norvégiaitól norvégiaiaktól
non-attributive
possessive - singular
norvégiaié norvégiaiaké
non-attributive
possessive - plural
norvégiaiéi norvégiaiakéi

Noun

[edit]

norvégiai (plural norvégiaiak)

  1. Norwegian (a native of Norway)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative norvégiai norvégiaiak
accusative norvégiait norvégiaiakat
dative norvégiainak norvégiaiaknak
instrumental norvégiaival norvégiaiakkal
causal-final norvégiaiért norvégiaiakért
translative norvégiaivá norvégiaiakká
terminative norvégiaiig norvégiaiakig
essive-formal norvégiaiként norvégiaiakként
essive-modal
inessive norvégiaiban norvégiaiakban
superessive norvégiain norvégiaiakon
adessive norvégiainál norvégiaiaknál
illative norvégiaiba norvégiaiakba
sublative norvégiaira norvégiaiakra
allative norvégiaihoz norvégiaiakhoz
elative norvégiaiból norvégiaiakból
delative norvégiairól norvégiaiakról
ablative norvégiaitól norvégiaiaktól
non-attributive
possessive - singular
norvégiaié norvégiaiaké
non-attributive
possessive - plural
norvégiaiéi norvégiaiakéi
Possessive forms of norvégiai
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. norvégiaim norvégiaijaim(or norvégiaiim)
2nd person sing. norvégiaid norvégiaijaid(or norvégiaiid)
3rd person sing. norvégiaija norvégiaijai(or norvégiaii)
1st person plural norvégiaink norvégiaijaink(or norvégiaiink)
2nd person plural norvégiaitok norvégiaijaitok(or norvégiaiitok)
3rd person plural norvégiaijuk norvégiaijaik(or norvégiaiik)