Jump to content

normálalak

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

normál +‎ alak

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈnormaːlɒlɒk]
  • Hyphenation: nor‧mál‧a‧lak

Noun

[edit]

normálalak (plural normálalakok)

  1. (mathematics) scientific notation

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative normálalak normálalakok
accusative normálalakot normálalakokat
dative normálalaknak normálalakoknak
instrumental normálalakkal normálalakokkal
causal-final normálalakért normálalakokért
translative normálalakká normálalakokká
terminative normálalakig normálalakokig
essive-formal normálalakként normálalakokként
essive-modal
inessive normálalakban normálalakokban
superessive normálalakon normálalakokon
adessive normálalaknál normálalakoknál
illative normálalakba normálalakokba
sublative normálalakra normálalakokra
allative normálalakhoz normálalakokhoz
elative normálalakból normálalakokból
delative normálalakról normálalakokról
ablative normálalaktól normálalakoktól
non-attributive
possessive - singular
normálalaké normálalakoké
non-attributive
possessive - plural
normálalakéi normálalakokéi
Possessive forms of normálalak
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. normálalakom normálalakjaim
2nd person sing. normálalakod normálalakjaid
3rd person sing. normálalakja normálalakjai
1st person plural normálalakunk normálalakjaink
2nd person plural normálalakotok normálalakjaitok
3rd person plural normálalakjuk normálalakjaik