Jump to content

munkásember

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

munkás (worker) +‎ ember (person)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈmuŋkaːʃɛmbɛr]
  • Hyphenation: mun‧kás‧em‧ber

Noun

[edit]

munkásember (plural munkásemberek)

  1. workman, worker, workingman

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative munkásember munkásemberek
accusative munkásembert munkásembereket
dative munkásembernek munkásembereknek
instrumental munkásemberrel munkásemberekkel
causal-final munkásemberért munkásemberekért
translative munkásemberré munkásemberekké
terminative munkásemberig munkásemberekig
essive-formal munkásemberként munkásemberekként
essive-modal
inessive munkásemberben munkásemberekben
superessive munkásemberen munkásembereken
adessive munkásembernél munkásembereknél
illative munkásemberbe munkásemberekbe
sublative munkásemberre munkásemberekre
allative munkásemberhez munkásemberekhez
elative munkásemberből munkásemberekből
delative munkásemberről munkásemberekről
ablative munkásembertől munkásemberektől
non-attributive
possessive - singular
munkásemberé munkásembereké
non-attributive
possessive - plural
munkásemberéi munkásemberekéi
Possessive forms of munkásember
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. munkásemberem munkásembereim
2nd person sing. munkásembered munkásembereid
3rd person sing. munkásembere munkásemberei
1st person plural munkásemberünk munkásembereink
2nd person plural munkásemberetek munkásembereitek
3rd person plural munkásemberük munkásembereik

Further reading

[edit]