Jump to content

megtagadás

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

megtagad (to deny, refuse, renounce) +‎ -ás (noun-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈmɛktɒɡɒdaːʃ]
  • Hyphenation: meg‧ta‧ga‧dás
  • Rhymes: -aːʃ

Noun

[edit]

megtagadás (usually uncountable, plural megtagadások)

  1. verbal noun of megtagad: refusal, denial

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative megtagadás megtagadások
accusative megtagadást megtagadásokat
dative megtagadásnak megtagadásoknak
instrumental megtagadással megtagadásokkal
causal-final megtagadásért megtagadásokért
translative megtagadássá megtagadásokká
terminative megtagadásig megtagadásokig
essive-formal megtagadásként megtagadásokként
essive-modal megtagadásul
inessive megtagadásban megtagadásokban
superessive megtagadáson megtagadásokon
adessive megtagadásnál megtagadásoknál
illative megtagadásba megtagadásokba
sublative megtagadásra megtagadásokra
allative megtagadáshoz megtagadásokhoz
elative megtagadásból megtagadásokból
delative megtagadásról megtagadásokról
ablative megtagadástól megtagadásoktól
non-attributive
possessive - singular
megtagadásé megtagadásoké
non-attributive
possessive - plural
megtagadáséi megtagadásokéi
Possessive forms of megtagadás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. megtagadásom megtagadásaim
2nd person sing. megtagadásod megtagadásaid
3rd person sing. megtagadása megtagadásai
1st person plural megtagadásunk megtagadásaink
2nd person plural megtagadásotok megtagadásaitok
3rd person plural megtagadásuk megtagadásaik

Derived terms

[edit]