megszólítás

Hungarian

Hungarian Wikipedia has an article on:

megszólítás

Wikipedia ^hu

From megszólít (“to address”) +‎ -ás (noun-forming suffix).

megszólítás (plural megszólítások)

verbal noun of megszólít: addressing
term of address, form of address (word or phrase used to address or refer to someone or something without using his, her, their, or its name)

Inflection (stem in *-o-*, back harmony)
	singular	plural
nominative	megszólítás	megszólítások
accusative	megszólítást	megszólításokat
dative	megszólításnak	megszólításoknak
instrumental	megszólítással	megszólításokkal
causal-final	megszólításért	megszólításokért
translative	megszólítássá	megszólításokká
terminative	megszólításig	megszólításokig
essive-formal	megszólításként	megszólításokként
essive-modal	—	—
inessive	megszólításban	megszólításokban
superessive	megszólításon	megszólításokon
adessive	megszólításnál	megszólításoknál
illative	megszólításba	megszólításokba
sublative	megszólításra	megszólításokra
allative	megszólításhoz	megszólításokhoz
elative	megszólításból	megszólításokból
delative	megszólításról	megszólításokról
ablative	megszólítástól	megszólításoktól
non-attributive possessive – singular	megszólításé	megszólításoké
non-attributive possessive – plural	megszólításéi	megszólításokéi

(adjectives):

(nouns):

(verbs):