Jump to content

megszállottság

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

megszállott (obsessed, possessed) +‎ -ság (-ness, noun-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈmɛksaːlːot͡ʃːaːɡ]
  • Hyphenation: meg‧szál‧lott‧ság
  • Rhymes: -aːɡ

Noun

[edit]

megszállottság

  1. obsession (an unhealthy fixation)
  2. possession (the state of being possessed by a spirit or demon)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative megszállottság
accusative megszállottságot
dative megszállottságnak
instrumental megszállottsággal
causal-final megszállottságért
translative megszállottsággá
terminative megszállottságig
essive-formal megszállottságként
essive-modal
inessive megszállottságban
superessive megszállottságon
adessive megszállottságnál
illative megszállottságba
sublative megszállottságra
allative megszállottsághoz
elative megszállottságból
delative megszállottságról
ablative megszállottságtól
non-attributive
possessive - singular
megszállottságé
non-attributive
possessive - plural
megszállottságéi
Possessive forms of megszállottság
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. megszállottságom
2nd person sing. megszállottságod
3rd person sing. megszállottsága
1st person plural megszállottságunk
2nd person plural megszállottságotok
3rd person plural megszállottságuk