megfejt

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛkfɛjt]
• Hyphenation: meg‧fejt
• Rhymes: -ɛjt

Etymology 1

meg- +‎ fejt

Verb

megfejt

1. (transitive) to solve, to resolve (to find a solution to)
2. (transitive) to decode, to decipher, to break, to crack (a code)
3. (transitive) to find out, to unravel (a secret)

Conjugation

Conjugation of megfejt

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	megfejtek	megfejtesz	megfejt	megfejtünk	megfejtetek	megfejtenek
			def.	megfejtem	megfejted	megfejti	megfejtjük	megfejtitek	megfejtik
			2nd obj	megfejtelek
		past	indef.	megfejtettem	megfejtettél	megfejtett	megfejtettünk	megfejtettetek	megfejtettek
			def.	megfejtettem	megfejtetted	megfejtette	megfejtettük	megfejtettétek	megfejtették
			2nd obj	megfejtettelek
		future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog fejteni.
archaic preterite		indef.	megfejték	megfejtél	megfejte	megfejténk	megfejtétek	megfejtének
		def.	megfejtém	megfejtéd	megfejté	megfejténk	megfejtétek	megfejték
		2nd obj	megfejtélek
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megfejt vala, megfejtett vala/volt.
archaic future	indef.	megfejtendek	megfejtendesz	megfejtend	megfejtendünk	megfejtendetek	megfejtendenek
	def.	megfejtendem	megfejtended	megfejtendi	megfejtendjük	megfejtenditek	megfejtendik
	2nd obj	megfejtendelek
condi­tional	pre­sent	indef.	megfejtenék	megfejtenél	megfejtene	megfejtenénk	megfejtenétek	megfejtenének
		def.	megfejteném	megfejtenéd	megfejtené	megfejtenénk (or megfejtenők)	megfejtenétek	megfejtenék
		2nd obj	megfejtenélek
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. megfejtett volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	megfejtsek	megfejts or megfejtsél	megfejtsen	megfejtsünk	megfejtsetek	megfejtsenek
			def.	megfejtsem	megfejtsd or megfejtsed	megfejtse	megfejtsük	megfejtsétek	megfejtsék
			2nd obj	megfejtselek
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. megfejtett légyen
infinitive	megfejteni		megfejtenem	megfejtened	megfejtenie	megfejtenünk	megfejtenetek	megfejteniük
other forms	verbal noun		present part.	past part.	future part.	adverbial participle		causative
	megfejtés		megfejtő	megfejtett	megfejtendő	megfejtve (megfejtvén)		megfejtet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem fejt meg or meg is fejt.

Potential conjugation of megfejt

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	megfejthetek	megfejthetsz	megfejthet	megfejthetünk	megfejthettek	megfejthetnek
			def.	megfejthetem	megfejtheted	megfejtheti	megfejthetjük	megfejthetitek	megfejthetik
			2nd obj	megfejthetlek
		past	indef.	megfejthettem	megfejthettél	megfejthetett	megfejthettünk	megfejthettetek	megfejthettek
			def.	megfejthettem	megfejthetted	megfejthette	megfejthettük	megfejthettétek	megfejthették
			2nd obj	megfejthettelek
archaic preterite		indef.	megfejtheték	megfejthetél	megfejthete	megfejtheténk	megfejthetétek	megfejthetének
		def.	megfejthetém	megfejthetéd	megfejtheté	megfejtheténk	megfejthetétek	megfejtheték
		2nd obj	megfejthetélek
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megfejthet vala, megfejthetett vala/volt.
archaic future	indef.	megfejthetendek or megfejtandhatok	megfejthetendesz or megfejtandhatsz	megfejthetend or megfejtandhat	megfejthetendünk or megfejtandhatunk	megfejthetendetek or megfejtandhattok	megfejthetendenek or megfejtandhatnak
	def.	megfejthetendem or megfejtandhatom	megfejthetended or megfejtandhatod	megfejthetendi or megfejtandhatja	megfejthetendjük or megfejtandhatjuk	megfejthetenditek or megfejtandhatjátok	megfejthetendik or megfejtandhatják
	2nd obj	megfejthetendelek or megfejtandhatlak
condi­tional	pre­sent	indef.	megfejthetnék	megfejthetnél	megfejthetne	megfejthetnénk	megfejthetnétek	megfejthetnének
		def.	megfejthetném	megfejthetnéd	megfejthetné	megfejthetnénk (or megfejthetnők)	megfejthetnétek	megfejthetnék
		2nd obj	megfejthetnélek
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. megfejthetett volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	megfejthessek	megfejthess or megfejthessél	megfejthessen	megfejthessünk	megfejthessetek	megfejthessenek
			def.	megfejthessem	megfejthesd or megfejthessed	megfejthesse	megfejthessük	megfejthessétek	megfejthessék
			2nd obj	megfejthesselek
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. megfejthetett légyen
infinitive	(megfejthetni)		(megfejthetnem)	(megfejthetned)	(megfejthetnie)	(megfejthetnünk)	(megfejthetnetek)	(megfejthetniük)
other forms	positive adjective			negative adjective		adverbial participle
	megfejthető			megfejthetetlen		(megfejthetve / megfejthetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem fejthet meg or meg is fejthet.

Derived terms

• megfejtés

Etymology 2

megfej (“to milk”) +‎ -t (past-tense and past-participle suffix)

Verb

megfejt

2. third-person singular indicative past indefinite of megfej

Participle

megfejt

2. past participle of megfej

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	megfejt	megfejtek
accusative	megfejtet	megfejteket
dative	megfejtnek	megfejteknek
instrumental	megfejttel	megfejtekkel
causal-final	megfejtért	megfejtekért
translative	megfejtté	megfejtekké
terminative	megfejtig	megfejtekig
essive-formal	megfejtként	megfejtekként
essive-modal	—	—
inessive	megfejtben	megfejtekben
superessive	megfejten	megfejteken
adessive	megfejtnél	megfejteknél
illative	megfejtbe	megfejtekbe
sublative	megfejtre	megfejtekre
allative	megfejthez	megfejtekhez
elative	megfejtből	megfejtekből
delative	megfejtről	megfejtekről
ablative	megfejttől	megfejtektől
non-attributive possessive – singular	megfejté	megfejteké
non-attributive possessive – plural	megfejtéi	megfejtekéi

Further reading

• (to decipher): megfejt in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.