megbízhatatlanság

Hungarian

Etymology

From megbízhatatlan (“unreliable, untrustworthy”) +‎ -ság (noun-forming suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛɡbiːshɒtɒtlɒnʃaːɡ]
• Hyphenation: meg‧bíz‧ha‧tat‧lan‧ság
• Rhymes: -aːɡ

Noun

megbízhatatlanság (plural megbízhatatlanságok)

1. (of information) unreliability, unauthenticity, inaccuracy
2. (of a person) unreliability, untrustworthiness

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	megbízhatatlanság	megbízhatatlanságok
accusative	megbízhatatlanságot	megbízhatatlanságokat
dative	megbízhatatlanságnak	megbízhatatlanságoknak
instrumental	megbízhatatlansággal	megbízhatatlanságokkal
causal-final	megbízhatatlanságért	megbízhatatlanságokért
translative	megbízhatatlansággá	megbízhatatlanságokká
terminative	megbízhatatlanságig	megbízhatatlanságokig
essive-formal	megbízhatatlanságként	megbízhatatlanságokként
essive-modal	—	—
inessive	megbízhatatlanságban	megbízhatatlanságokban
superessive	megbízhatatlanságon	megbízhatatlanságokon
adessive	megbízhatatlanságnál	megbízhatatlanságoknál
illative	megbízhatatlanságba	megbízhatatlanságokba
sublative	megbízhatatlanságra	megbízhatatlanságokra
allative	megbízhatatlansághoz	megbízhatatlanságokhoz
elative	megbízhatatlanságból	megbízhatatlanságokból
delative	megbízhatatlanságról	megbízhatatlanságokról
ablative	megbízhatatlanságtól	megbízhatatlanságoktól
non-attributive possessive – singular	megbízhatatlanságé	megbízhatatlanságoké
non-attributive possessive – plural	megbízhatatlanságéi	megbízhatatlanságokéi

Possessive forms of megbízhatatlanság

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	megbízhatatlanságom	megbízhatatlanságaim
2nd person sing.	megbízhatatlanságod	megbízhatatlanságaid
3rd person sing.	megbízhatatlansága	megbízhatatlanságai
1st person plural	megbízhatatlanságunk	megbízhatatlanságaink
2nd person plural	megbízhatatlanságotok	megbízhatatlanságaitok
3rd person plural	megbízhatatlanságuk	megbízhatatlanságaik