magyarítás
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Noun
[edit]magyarítás (plural magyarítások)
- the act of translating a work into Hungarian
- 1862, “Előszó”, in Gr. [Charles de] Montalembert, translated by Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, Magyar Szent Erzsébet thüringiai hercegnő története (1207–1231.), Eger: Érsek-Lyceumi Könyvnyomda, translation of Histoire de Sainte Élisabeth de Hongrie, Duchesse de Thuringe (1207–1231.), unnumbered page:
- A jelen mű magyarítására kétszeresen lekötelezve éreztük magunkat, először szerzője- másodszor és pedig különösen tárgyánál fogva; ezáltal ugyanis nem csak egy világhirü iró müvével, hanem egyszersmind magyar sz. Erzsébet életrajzával is gazdagítottuk hazai irodalmunkat. Ezt tenni pedig vajmi kedves kötelességünknek ismertük!
- (please add an English translation of this quotation)
- (computing) localisation, internationalisation of a computer program's interface and its text messages to the Hungarian language.
Usage notes
[edit]- Not to be confused with magyarosítás.
Declension
[edit]Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | magyarítás | magyarítások |
accusative | magyarítást | magyarításokat |
dative | magyarításnak | magyarításoknak |
instrumental | magyarítással | magyarításokkal |
causal-final | magyarításért | magyarításokért |
translative | magyarítássá | magyarításokká |
terminative | magyarításig | magyarításokig |
essive-formal | magyarításként | magyarításokként |
essive-modal | — | — |
inessive | magyarításban | magyarításokban |
superessive | magyarításon | magyarításokon |
adessive | magyarításnál | magyarításoknál |
illative | magyarításba | magyarításokba |
sublative | magyarításra | magyarításokra |
allative | magyarításhoz | magyarításokhoz |
elative | magyarításból | magyarításokból |
delative | magyarításról | magyarításokról |
ablative | magyarítástól | magyarításoktól |
non-attributive possessive - singular |
magyarításé | magyarításoké |
non-attributive possessive - plural |
magyarításéi | magyarításokéi |
Possessive forms of magyarítás | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | magyarításom | magyarításaim |
2nd person sing. | magyarításod | magyarításaid |
3rd person sing. | magyarítása | magyarításai |
1st person plural | magyarításunk | magyarításaink |
2nd person plural | magyarításotok | magyarításaitok |
3rd person plural | magyarításuk | magyarításaik |
Further reading
[edit]- magyarítás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN