magasztos

Hungarian

Etymology

From the obsolete noun magaszt (“laudation, exaltation”) +‎ -os.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɒɡɒstoʃ]
• Hyphenation: ma‧gasz‧tos
• Rhymes: -oʃ

Adjective

magasztos (comparative magasztosabb, superlative legmagasztosabb)

1. (literary) sublime

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)

	singular	plural
nominative	magasztos	magasztosak
accusative	magasztosat	magasztosakat
dative	magasztosnak	magasztosaknak
instrumental	magasztossal	magasztosakkal
causal-final	magasztosért	magasztosakért
translative	magasztossá	magasztosakká
terminative	magasztosig	magasztosakig
essive-formal	magasztosként	magasztosakként
essive-modal	—	—
inessive	magasztosban	magasztosakban
superessive	magasztoson	magasztosakon
adessive	magasztosnál	magasztosaknál
illative	magasztosba	magasztosakba
sublative	magasztosra	magasztosakra
allative	magasztoshoz	magasztosakhoz
elative	magasztosból	magasztosakból
delative	magasztosról	magasztosakról
ablative	magasztostól	magasztosaktól
non-attributive possessive – singular	magasztosé	magasztosaké
non-attributive possessive – plural	magasztoséi	magasztosakéi

Further reading

• magasztos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN