magasság

Hungarian

From magas (“tall, high”) +‎ -ság (noun-forming suffix).

magasság (plural magasságok)

height, altitude
(geometry) altitude (the distance measured perpendicularly from a figure's vertex to the opposite side of the vertex)

Inflection (stem in *-o-*, back harmony)
	singular	plural
nominative	magasság	magasságok
accusative	magasságot	magasságokat
dative	magasságnak	magasságoknak
instrumental	magassággal	magasságokkal
causal-final	magasságért	magasságokért
translative	magassággá	magasságokká
terminative	magasságig	magasságokig
essive-formal	magasságként	magasságokként
essive-modal	—	—
inessive	magasságban	magasságokban
superessive	magasságon	magasságokon
adessive	magasságnál	magasságoknál
illative	magasságba	magasságokba
sublative	magasságra	magasságokra
allative	magassághoz	magasságokhoz
elative	magasságból	magasságokból
delative	magasságról	magasságokról
ablative	magasságtól	magasságoktól
non-attributive possessive – singular	magasságé	magasságoké
non-attributive possessive – plural	magasságéi	magasságokéi

Compound words