magánnyomozó

Hungarian

magán- (“private, unofficial”) +‎ nyomozó (“detective”)

magánnyomozó (plural magánnyomozók)

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	magánnyomozó	magánnyomozók
accusative	magánnyomozót	magánnyomozókat
dative	magánnyomozónak	magánnyomozóknak
instrumental	magánnyomozóval	magánnyomozókkal
causal-final	magánnyomozóért	magánnyomozókért
translative	magánnyomozóvá	magánnyomozókká
terminative	magánnyomozóig	magánnyomozókig
essive-formal	magánnyomozóként	magánnyomozókként
essive-modal	—	—
inessive	magánnyomozóban	magánnyomozókban
superessive	magánnyomozón	magánnyomozókon
adessive	magánnyomozónál	magánnyomozóknál
illative	magánnyomozóba	magánnyomozókba
sublative	magánnyomozóra	magánnyomozókra
allative	magánnyomozóhoz	magánnyomozókhoz
elative	magánnyomozóból	magánnyomozókból
delative	magánnyomozóról	magánnyomozókról
ablative	magánnyomozótól	magánnyomozóktól
non-attributive possessive - singular	magánnyomozóé	magánnyomozóké
non-attributive possessive - plural	magánnyomozóéi	magánnyomozókéi

Possessive forms of magánnyomozó
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	magánnyomozóm	magánnyomozóim
2nd person sing.	magánnyomozód	magánnyomozóid
3rd person sing.	magánnyomozója	magánnyomozói
1st person plural	magánnyomozónk	magánnyomozóink
2nd person plural	magánnyomozótok	magánnyomozóitok
3rd person plural	magánnyomozójuk	magánnyomozóik