máglya

Hungarian

Etymology

From a Slavic language. Compare Russian могила (mogila). Its original meaning was rakás (“pile”), csomó (“bundle”), kupac (“small heap, pile”). Its modern sense was endowed during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.^[1]^[2]

Pronunciation

IPA^(key): [ˈmaːɡjɒ]
Hyphenation: mág‧lya
Rhymes: -jɒ

Noun

máglya (plural máglyák)

pyre

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	máglya	máglyák
accusative	máglyát	máglyákat
dative	máglyának	máglyáknak
instrumental	máglyával	máglyákkal
causal-final	máglyáért	máglyákért
translative	máglyává	máglyákká
terminative	máglyáig	máglyákig
essive-formal	máglyaként	máglyákként
essive-modal	—	—
inessive	máglyában	máglyákban
superessive	máglyán	máglyákon
adessive	máglyánál	máglyáknál
illative	máglyába	máglyákba
sublative	máglyára	máglyákra
allative	máglyához	máglyákhoz
elative	máglyából	máglyákból
delative	máglyáról	máglyákról
ablative	máglyától	máglyáktól
non-attributive possessive - singular	máglyáé	máglyáké
non-attributive possessive - plural	máglyáéi	máglyákéi

Possessive forms of máglya
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	máglyám	máglyáim
2nd person sing.	máglyád	máglyáid
3rd person sing.	máglyája	máglyái
1st person plural	máglyánk	máglyáink
2nd person plural	máglyátok	máglyáitok
3rd person plural	máglyájuk	máglyáik

Derived terms

máglyás

Compound words

References

^ máglya in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
^ máglya in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN