Jump to content

leiratkozás

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

leiratkozik +‎ -ás

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈlɛjirɒtkozaːʃ]
  • Hyphenation: le‧irat‧ko‧zás

Noun

[edit]

leiratkozás (plural leiratkozások)

  1. unsubscription (the act of unsubscribing from something -ról/-ről)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative leiratkozás leiratkozások
accusative leiratkozást leiratkozásokat
dative leiratkozásnak leiratkozásoknak
instrumental leiratkozással leiratkozásokkal
causal-final leiratkozásért leiratkozásokért
translative leiratkozássá leiratkozásokká
terminative leiratkozásig leiratkozásokig
essive-formal leiratkozásként leiratkozásokként
essive-modal
inessive leiratkozásban leiratkozásokban
superessive leiratkozáson leiratkozásokon
adessive leiratkozásnál leiratkozásoknál
illative leiratkozásba leiratkozásokba
sublative leiratkozásra leiratkozásokra
allative leiratkozáshoz leiratkozásokhoz
elative leiratkozásból leiratkozásokból
delative leiratkozásról leiratkozásokról
ablative leiratkozástól leiratkozásoktól
non-attributive
possessive - singular
leiratkozásé leiratkozásoké
non-attributive
possessive - plural
leiratkozáséi leiratkozásokéi
Possessive forms of leiratkozás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. leiratkozásom leiratkozásaim
2nd person sing. leiratkozásod leiratkozásaid
3rd person sing. leiratkozása leiratkozásai
1st person plural leiratkozásunk leiratkozásaink
2nd person plural leiratkozásotok leiratkozásaitok
3rd person plural leiratkozásuk leiratkozásaik