Jump to content

lefoglalt

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

lefoglal (to book, reserve) +‎ -t (past-tense and past-participle suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈlɛfoɡlɒlt]
  • Hyphenation: le‧fog‧lalt

Verb

[edit]

lefoglalt

  1. third-person singular indicative past indefinite of lefoglal

Participle

[edit]

lefoglalt

  1. past participle of lefoglal

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative lefoglalt lefoglaltak
accusative lefoglaltat lefoglaltakat
dative lefoglaltnak lefoglaltaknak
instrumental lefoglalttal lefoglaltakkal
causal-final lefoglaltért lefoglaltakért
translative lefoglalttá lefoglaltakká
terminative lefoglaltig lefoglaltakig
essive-formal lefoglaltként lefoglaltakként
essive-modal
inessive lefoglaltban lefoglaltakban
superessive lefoglalton lefoglaltakon
adessive lefoglaltnál lefoglaltaknál
illative lefoglaltba lefoglaltakba
sublative lefoglaltra lefoglaltakra
allative lefoglalthoz lefoglaltakhoz
elative lefoglaltból lefoglaltakból
delative lefoglaltról lefoglaltakról
ablative lefoglalttól lefoglaltaktól
non-attributive
possessive – singular
lefoglalté lefoglaltaké
non-attributive
possessive – plural
lefoglaltéi lefoglaltakéi