lényegtelen
Appearance
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]lényeg (“essence”) + -telen (“-less, without”)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]lényegtelen (comparative lényegtelenebb, superlative leglényegtelenebb)
- unimportant, unessential, inessential, non-essential, unsubstantial, immaterial
- Antonym: lényeges
Declension
[edit]Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | lényegtelen | lényegtelenek |
accusative | lényegtelent | lényegteleneket |
dative | lényegtelennek | lényegteleneknek |
instrumental | lényegtelennel | lényegtelenekkel |
causal-final | lényegtelenért | lényegtelenekért |
translative | lényegtelenné | lényegtelenekké |
terminative | lényegtelenig | lényegtelenekig |
essive-formal | lényegtelenként | lényegtelenekként |
essive-modal | lényegtelenül | — |
inessive | lényegtelenben | lényegtelenekben |
superessive | lényegtelenen | lényegteleneken |
adessive | lényegtelennél | lényegteleneknél |
illative | lényegtelenbe | lényegtelenekbe |
sublative | lényegtelenre | lényegtelenekre |
allative | lényegtelenhez | lényegtelenekhez |
elative | lényegtelenből | lényegtelenekből |
delative | lényegtelenről | lényegtelenekről |
ablative | lényegtelentől | lényegtelenektől |
non-attributive possessive - singular |
lényegtelené | lényegteleneké |
non-attributive possessive - plural |
lényegtelenéi | lényegtelenekéi |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- lényegtelen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN