Jump to content

lángelme

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

láng +‎ elme

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈlaːŋɡɛlmɛ]
  • Hyphenation: láng‧el‧me
  • Rhymes: -mɛ

Noun

[edit]

lángelme (plural lángelmék)

  1. genius
    Synonyms: lángész, géniusz, zseni

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative lángelme lángelmék
accusative lángelmét lángelméket
dative lángelmének lángelméknek
instrumental lángelmével lángelmékkel
causal-final lángelméért lángelmékért
translative lángelmévé lángelmékké
terminative lángelméig lángelmékig
essive-formal lángelmeként lángelmékként
essive-modal
inessive lángelmében lángelmékben
superessive lángelmén lángelméken
adessive lángelménél lángelméknél
illative lángelmébe lángelmékbe
sublative lángelmére lángelmékre
allative lángelméhez lángelmékhez
elative lángelméből lángelmékből
delative lángelméről lángelmékről
ablative lángelmétől lángelméktől
non-attributive
possessive - singular
lángelméé lángelméké
non-attributive
possessive - plural
lángelmééi lángelmékéi
Possessive forms of lángelme
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. lángelmém lángelméim
2nd person sing. lángelméd lángelméid
3rd person sing. lángelméje lángelméi
1st person plural lángelménk lángelméink
2nd person plural lángelmétek lángelméitek
3rd person plural lángelméjük lángelméik

Further reading

[edit]