kulcsa

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

kulcs +‎ -a (possessive suffix)

Pronunciation

[edit]

Noun

[edit]

kulcsa

  1. third-person singular single-possession possessive of kulcs

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative kulcsa
accusative kulcsát
dative kulcsának
instrumental kulcsával
causal-final kulcsáért
translative kulcsává
terminative kulcsáig
essive-formal kulcsaként
essive-modal kulcsául
inessive kulcsában
superessive kulcsán
adessive kulcsánál
illative kulcsába
sublative kulcsára
allative kulcsához
elative kulcsából
delative kulcsáról
ablative kulcsától
non-attributive
possessive - singular
kulcsáé
non-attributive
possessive - plural
kulcsáéi