koordináta

See also: koordinata

Hungarian

Etymology

From Medieval Latin coordinata. With -áta ending.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkoordinaːtɒ]
• Hyphenation: ko‧or‧di‧ná‧ta
• Rhymes: -tɒ

Noun

koordináta (plural koordináták)

1. (mathematics, cartography) coordinate

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	koordináta	koordináták
accusative	koordinátát	koordinátákat
dative	koordinátának	koordinátáknak
instrumental	koordinátával	koordinátákkal
causal-final	koordinátáért	koordinátákért
translative	koordinátává	koordinátákká
terminative	koordinátáig	koordinátákig
essive-formal	koordinátaként	koordinátákként
essive-modal	—	—
inessive	koordinátában	koordinátákban
superessive	koordinátán	koordinátákon
adessive	koordinátánál	koordinátáknál
illative	koordinátába	koordinátákba
sublative	koordinátára	koordinátákra
allative	koordinátához	koordinátákhoz
elative	koordinátából	koordinátákból
delative	koordinátáról	koordinátákról
ablative	koordinátától	koordinátáktól
non-attributive possessive - singular	koordinátáé	koordinátáké
non-attributive possessive - plural	koordinátáéi	koordinátákéi

Possessive forms of koordináta
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	koordinátám	koordinátáim
2nd person sing.	koordinátád	koordinátáid
3rd person sing.	koordinátája	koordinátái
1st person plural	koordinátánk	koordinátáink
2nd person plural	koordinátátok	koordinátáitok
3rd person plural	koordinátájuk	koordinátáik

Derived terms

Compound words

• koordináta-rendszer
• koordinátatengely

 

Expressions

• Descartes-féle koordináták

 

Further reading

• koordináta in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN