konszenzus
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From Latin consensus, from consentire (“to agree”), from con- (“together”) + sentire (“to feel”).[1]
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]konszenzus (plural konszenzusok)
- consensus
- Synonyms: egyetértés, megállapodás, megegyezés
Declension
[edit]Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | konszenzus | konszenzusok |
accusative | konszenzust | konszenzusokat |
dative | konszenzusnak | konszenzusoknak |
instrumental | konszenzussal | konszenzusokkal |
causal-final | konszenzusért | konszenzusokért |
translative | konszenzussá | konszenzusokká |
terminative | konszenzusig | konszenzusokig |
essive-formal | konszenzusként | konszenzusokként |
essive-modal | — | — |
inessive | konszenzusban | konszenzusokban |
superessive | konszenzuson | konszenzusokon |
adessive | konszenzusnál | konszenzusoknál |
illative | konszenzusba | konszenzusokba |
sublative | konszenzusra | konszenzusokra |
allative | konszenzushoz | konszenzusokhoz |
elative | konszenzusból | konszenzusokból |
delative | konszenzusról | konszenzusokról |
ablative | konszenzustól | konszenzusoktól |
non-attributive possessive - singular |
konszenzusé | konszenzusoké |
non-attributive possessive - plural |
konszenzuséi | konszenzusokéi |
Possessive forms of konszenzus | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | konszenzusom | konszenzusaim |
2nd person sing. | konszenzusod | konszenzusaid |
3rd person sing. | konszenzusa | konszenzusai |
1st person plural | konszenzusunk | konszenzusaink |
2nd person plural | konszenzusotok | konszenzusaitok |
3rd person plural | konszenzusuk | konszenzusaik |
Derived terms
[edit]References
[edit]- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN