kongó

See also: kongo, kongō, Kongō, Kongo, and Kongó

Hungarian

Etymology

kong +‎ -ó (present-participle suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkoŋɡoː]
• Hyphenation: kon‧gó

Participle

kongó

1. present participle of kong

Adjective

kongó (comparative kongóbb, superlative legkongóbb)

1. (of a voice or sound) hollow, resounding
2. (of a place) empty, deserted

   Synonym: üres

3. (figuratively, literary, of words, speech, phrases) hollow, meaningless (without substance)

   Synonyms: tartalmatlan, üresen csengő

Declension

Inflection of kongó
	singular	plural
nominative	kongó	kongók kongóak
accusative	kongót	kongókat kongóakat
dative	kongónak	kongóknak kongóaknak
instrumental	kongóval	kongókkal kongóakkal
causal-final	kongóért	kongókért kongóakért
translative	kongóvá	kongókká kongóakká
terminative	kongóig	kongókig kongóakig
essive-formal	kongóként	kongókként kongóakként
essive-modal	—	—
inessive	kongóban	kongókban kongóakban
superessive	kongón	kongókon kongóakon
adessive	kongónál	kongóknál kongóaknál
illative	kongóba	kongókba kongóakba
sublative	kongóra	kongókra kongóakra
allative	kongóhoz	kongókhoz kongóakhoz
elative	kongóból	kongókból kongóakból
delative	kongóról	kongókról kongóakról
ablative	kongótól	kongóktól kongóaktól
non-attributive possessive - singular	kongóé	kongóké kongóaké
non-attributive possessive - plural	kongóéi	kongókéi kongóakéi

Derived terms

• kongóan

Further reading

• kongó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN