kolomp

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Back-formation from kolompol. [1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkolomp]
  • Hyphenation: ko‧lomp
  • Rhymes: -omp

Noun

[edit]

kolomp (plural kolompok)

  1. bell, cowbell (e.g. of sheep or cattle)
    Coordinate terms: (bells of other sizes and purposes) csengettyű, csengő, harang

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative kolomp kolompok
accusative kolompot kolompokat
dative kolompnak kolompoknak
instrumental kolomppal kolompokkal
causal-final kolompért kolompokért
translative kolomppá kolompokká
terminative kolompig kolompokig
essive-formal kolompként kolompokként
essive-modal
inessive kolompban kolompokban
superessive kolompon kolompokon
adessive kolompnál kolompoknál
illative kolompba kolompokba
sublative kolompra kolompokra
allative kolomphoz kolompokhoz
elative kolompból kolompokból
delative kolompról kolompokról
ablative kolomptól kolompoktól
non-attributive
possessive - singular
kolompé kolompoké
non-attributive
possessive - plural
kolompéi kolompokéi
Possessive forms of kolomp
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kolompom kolompjaim
2nd person sing. kolompod kolompjaid
3rd person sing. kolompja kolompjai
1st person plural kolompunk kolompjaink
2nd person plural kolompotok kolompjaitok
3rd person plural kolompjuk kolompjaik

References

[edit]
  1. ^ kolomp in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]
  • kolomp in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN