koktél

See also: koktel

Hungarian

Etymology

Borrowed from the English cocktail.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkokteːl]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: kok‧tél
• Rhymes: -eːl

Noun

koktél (plural koktélok)

1. cocktail (a mixed alcoholic beverage)
2. cocktail party

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	koktél	koktélok
accusative	koktélt	koktélokat
dative	koktélnak	koktéloknak
instrumental	koktéllal	koktélokkal
causal-final	koktélért	koktélokért
translative	koktéllá	koktélokká
terminative	koktélig	koktélokig
essive-formal	koktélként	koktélokként
essive-modal	—	—
inessive	koktélban	koktélokban
superessive	koktélon	koktélokon
adessive	koktélnál	koktéloknál
illative	koktélba	koktélokba
sublative	koktélra	koktélokra
allative	koktélhoz	koktélokhoz
elative	koktélból	koktélokból
delative	koktélról	koktélokról
ablative	koktéltól	koktéloktól
non-attributive possessive - singular	koktélé	koktéloké
non-attributive possessive - plural	koktéléi	koktélokéi

Possessive forms of koktél
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	koktélom	koktéljaim
2nd person sing.	koktélod	koktéljaid
3rd person sing.	koktélja	koktéljai
1st person plural	koktélunk	koktéljaink
2nd person plural	koktélotok	koktéljaitok
3rd person plural	koktéljuk	koktéljaik

Derived terms

Compound words

• koktélparadicsom
• koktélparti
• Molotov-koktél

 

Further reading

• koktél in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN