koalíció

Hungarian

koalíció (plural koalíciók)

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	koalíció	koalíciók
accusative	koalíciót	koalíciókat
dative	koalíciónak	koalícióknak
instrumental	koalícióval	koalíciókkal
causal-final	koalícióért	koalíciókért
translative	koalícióvá	koalíciókká
terminative	koalícióig	koalíciókig
essive-formal	koalícióként	koalíciókként
essive-modal	—	—
inessive	koalícióban	koalíciókban
superessive	koalíción	koalíciókon
adessive	koalíciónál	koalícióknál
illative	koalícióba	koalíciókba
sublative	koalícióra	koalíciókra
allative	koalícióhoz	koalíciókhoz
elative	koalícióból	koalíciókból
delative	koalícióról	koalíciókról
ablative	koalíciótól	koalícióktól
non-attributive possessive - singular	koalícióé	koalícióké
non-attributive possessive - plural	koalícióéi	koalíciókéi

Possessive forms of koalíció
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	koalícióm	koalícióim
2nd person sing.	koalíciód	koalícióid
3rd person sing.	koalíciója	koalíciói
1st person plural	koalíciónk	koalícióink
2nd person plural	koalíciótok	koalícióitok
3rd person plural	koalíciójuk	koalícióik

^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN