kizárás

Hungarian

Etymology

kizár +‎ -ás

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkizaːraːʃ]
• Hyphenation: ki‧zá‧rás

Noun

kizárás (plural kizárások)

1. exclusion

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	kizárás	kizárások
accusative	kizárást	kizárásokat
dative	kizárásnak	kizárásoknak
instrumental	kizárással	kizárásokkal
causal-final	kizárásért	kizárásokért
translative	kizárássá	kizárásokká
terminative	kizárásig	kizárásokig
essive-formal	kizárásként	kizárásokként
essive-modal	—	—
inessive	kizárásban	kizárásokban
superessive	kizáráson	kizárásokon
adessive	kizárásnál	kizárásoknál
illative	kizárásba	kizárásokba
sublative	kizárásra	kizárásokra
allative	kizáráshoz	kizárásokhoz
elative	kizárásból	kizárásokból
delative	kizárásról	kizárásokról
ablative	kizárástól	kizárásoktól
non-attributive possessive - singular	kizárásé	kizárásoké
non-attributive possessive - plural	kizáráséi	kizárásokéi

Possessive forms of kizárás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kizárásom	kizárásaim
2nd person sing.	kizárásod	kizárásaid
3rd person sing.	kizárása	kizárásai
1st person plural	kizárásunk	kizárásaink
2nd person plural	kizárásotok	kizárásaitok
3rd person plural	kizárásuk	kizárásaik

Further reading

• kizárás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN