kivezető
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Participle
[edit]kivezető
Declension
[edit]Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kivezető | kivezetők |
accusative | kivezetőt | kivezetőket |
dative | kivezetőnek | kivezetőknek |
instrumental | kivezetővel | kivezetőkkel |
causal-final | kivezetőért | kivezetőkért |
translative | kivezetővé | kivezetőkké |
terminative | kivezetőig | kivezetőkig |
essive-formal | kivezetőként | kivezetőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | kivezetőben | kivezetőkben |
superessive | kivezetőn | kivezetőkön |
adessive | kivezetőnél | kivezetőknél |
illative | kivezetőbe | kivezetőkbe |
sublative | kivezetőre | kivezetőkre |
allative | kivezetőhöz | kivezetőkhöz |
elative | kivezetőből | kivezetőkből |
delative | kivezetőről | kivezetőkről |
ablative | kivezetőtől | kivezetőktől |
non-attributive possessive - singular |
kivezetőé | kivezetőké |
non-attributive possessive - plural |
kivezetőéi | kivezetőkéi |