kihangosítás

Hungarian

Etymology

kihangosít (“to switch to speaker; to put someone on speaker”) +‎ -ás (noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkiɦɒŋɡoʃiːtaːʃ]
• Hyphenation: ki‧han‧go‧sí‧tás

Noun

kihangosítás (plural kihangosítások)

1. switching (the cellphone) to speaker(phone)
2. putting someone (the person called) on speaker(phone)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	kihangosítás	kihangosítások
accusative	kihangosítást	kihangosításokat
dative	kihangosításnak	kihangosításoknak
instrumental	kihangosítással	kihangosításokkal
causal-final	kihangosításért	kihangosításokért
translative	kihangosítássá	kihangosításokká
terminative	kihangosításig	kihangosításokig
essive-formal	kihangosításként	kihangosításokként
essive-modal	—	—
inessive	kihangosításban	kihangosításokban
superessive	kihangosításon	kihangosításokon
adessive	kihangosításnál	kihangosításoknál
illative	kihangosításba	kihangosításokba
sublative	kihangosításra	kihangosításokra
allative	kihangosításhoz	kihangosításokhoz
elative	kihangosításból	kihangosításokból
delative	kihangosításról	kihangosításokról
ablative	kihangosítástól	kihangosításoktól
non-attributive possessive - singular	kihangosításé	kihangosításoké
non-attributive possessive - plural	kihangosításéi	kihangosításokéi

Possessive forms of kihangosítás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kihangosításom	kihangosításaim
2nd person sing.	kihangosításod	kihangosításaid
3rd person sing.	kihangosítása	kihangosításai
1st person plural	kihangosításunk	kihangosításaink
2nd person plural	kihangosításotok	kihangosításaitok
3rd person plural	kihangosításuk	kihangosításaik