kettőspont

Hungarian

kettős (“double”) +‎ pont (“point”)

kettőspont (plural kettőspontok)

Inflection (stem in *-o-*, back harmony)
	singular	plural
nominative	kettőspont	kettőspontok
accusative	kettőspontot	kettőspontokat
dative	kettőspontnak	kettőspontoknak
instrumental	kettősponttal	kettőspontokkal
causal-final	kettőspontért	kettőspontokért
translative	kettősponttá	kettőspontokká
terminative	kettőspontig	kettőspontokig
essive-formal	kettőspontként	kettőspontokként
essive-modal	—	—
inessive	kettőspontban	kettőspontokban
superessive	kettősponton	kettőspontokon
adessive	kettőspontnál	kettőspontoknál
illative	kettőspontba	kettőspontokba
sublative	kettőspontra	kettőspontokra
allative	kettősponthoz	kettőspontokhoz
elative	kettőspontból	kettőspontokból
delative	kettőspontról	kettőspontokról
ablative	kettősponttól	kettőspontoktól
non-attributive possessive – singular	kettősponté	kettőspontoké
non-attributive possessive – plural	kettőspontéi	kettőspontokéi