kelvirág

Hungarian

Etymology

kel +‎ virág

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkɛlviraːɡ]
• Hyphenation: kel‧vi‧rág

Noun

kelvirág (plural kelvirágok)

1. (formal, literary) cauliflower

   Synonym: karfiol

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	kelvirág	kelvirágok
accusative	kelvirágot	kelvirágokat
dative	kelvirágnak	kelvirágoknak
instrumental	kelvirággal	kelvirágokkal
causal-final	kelvirágért	kelvirágokért
translative	kelvirággá	kelvirágokká
terminative	kelvirágig	kelvirágokig
essive-formal	kelvirágként	kelvirágokként
essive-modal	—	—
inessive	kelvirágban	kelvirágokban
superessive	kelvirágon	kelvirágokon
adessive	kelvirágnál	kelvirágoknál
illative	kelvirágba	kelvirágokba
sublative	kelvirágra	kelvirágokra
allative	kelvirághoz	kelvirágokhoz
elative	kelvirágból	kelvirágokból
delative	kelvirágról	kelvirágokról
ablative	kelvirágtól	kelvirágoktól
non-attributive possessive - singular	kelvirágé	kelvirágoké
non-attributive possessive - plural	kelvirágéi	kelvirágokéi

Possessive forms of kelvirág
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kelvirágom	kelvirágaim
2nd person sing.	kelvirágod	kelvirágaid
3rd person sing.	kelvirága	kelvirágai
1st person plural	kelvirágunk	kelvirágaink
2nd person plural	kelvirágotok	kelvirágaitok
3rd person plural	kelviráguk	kelvirágaik

Further reading

• kelvirág in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN